Az
ember, aki pusztán test szerint
él, legyen bármilyen művelt, intelligenciája legyen bármilyen magas, az Ego
illúziójában él. Ezt a szót, hogy Ego, gyakran használjuk a mindennapokban,
olyan ember is megszólja a másikat ez miatt, aki szintén versenyre kelhetne
vele. Ugyanakkor a köztudatban – helytelenül - az Ego valamilyen szörnyű
aspektusként él, amelyet le kell győzni, amelynek ki kell írtani a csíráját is.
A
tévedések elkerüléséért az Ego nem egyenlő az ember önzésével, hanem sokkal
több annál. Az Ego a tudatnak azon része, amely folyton dönt a világ aspektusai
ellen, vagy dönt mellette. Ha mélyen magadba nézel a következőket láthatod:
szeretem az almát, nem szeretem a kivit, szeretem a macskákat, nem szeretem a
kutyákat, szeretem a romantikus történeteket, nem szeretem a krimit. Ugye
érted? Az Ego nem más, mint az, ami elszakít a teljességtől, a természettől,
hiszen a teljesség az élet minden létformáját szereti. Ne érts félre, ha most
megkínálnálak egy almával, és te ezt nem fogadnád el – például, mert éppen
előtte ettél egyet-, nem feltétlen utal az Ego működésére, hiszen ilyenkor az
almát szereted, csak eleget ettél.
Egy
másik aspektusból az Ego működésére utal az önzés. Az önző ember nem, vagy
nehezen működik együtt a többi lénnyel, illetve ezt csak akkor teszi meg, ha
érdeke fűződik hozzá. Itt az együttműködésen van a hangsúly! A felszabadult
ember folyamatosan képes együttműködni az élet által elé hozott eseményekben,
bárkivel. Ha a koldus igazul pénzt kér az utcán, az együttműködés az
adományozást jelenti, ha egy idős ember száll le a buszról, akkor pedig azt a
segítséget, amellyel megkönnyítem az ő leszállását. Egy foci meccsen az együttműködő
kihasználja csapatának erősségeit és elfoglalja saját helyét a csapatban, az
Ego pedig saját dicsőségét keresve egyedül akarja megoldani a meccset.
A test szerint
élő ember saját magát látja a világ középpontjában, ezért az Ego hozadéka az
„Én, enyém, értem van” érzet is, amelynek következménye a teljességtől, az
élettől (Istentől) való elszakadás. Az együttműködő ember viszont minden
esetben egy magasabb célt szolgál: egy másik embert, csoportot, Istent. Az Ego
mindig kapni akar, így őt a világ sötét aspektusai jellemzik. Az együttműködő
ember pedig nem más, mit a világ világossága. Helytelen az a nézet, hogy
az Ego-t le kell győznöd, úgysem tudod! Nem harcolhatsz ellene, hiszen az Ego
az isteni öntudat torzult mása benned, amíg testben élsz, az el nem tűnik.
Igyekezz fejleszteni magadban az együttműködést, a világ világos aspektusait és
az Ego át fog alakulni tiszta öntudattá. Hogyan? Erre a kérdésedre megkapod a
választ az ayurvedika.hu cikkeiben. Nem győzheted le a tagadásodat, hiszen
az is része az életnek, de tagadhatod a bűnt, nem győzheted le a vágyadat, de
Istenre irányíthatod, a boldogságra, a szeretetre, a békére, stb.
Ha
figyelmedet leveszed egy kicsit magadról, és nem tartod magadat fontosabbnak
másoknál, észreveszed a valóságot, hogy nem te létezel, hanem az Egy, amelynek
te része vagy. Az Ego nem tesz boldoggá téged, meg kell keresned magadban
azt a lényt, aki valójában vagy. Ne a vágyaidat kövesd, ahogy hamis próféták
sugallják neked és ne a tagadásodat. Ezek mind az Ego különböző
megnyilvánulásai. Keresd meg magadban az Istent, s ha megtalálod, és képes
leszel hű lenni hozzá, eljön számodra a teljesség. Akkor felismered, hogy én
benned vagyok, te pedig bennem, hisz mindketten az Egy része vagyunk.
http://ayurvedika.hu/